HírlevélKosár BejelentkezésInformációk

MEGÚJULÓ ENERGIA 


A megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik.

A megújuló energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, tehát alkalmazásuk nem rombolja a környezetet, ugyanakkor nem is fogják vissza az emberiség fejlődési lehetőségeit. Szemben a nem megújuló energiaforrások (kőszén, kőolaj, földgáz stb.) használatával, nem okoznak olyan halmozódó káros hatásokat mint az üvegházhatás, a levegőszennyezés vagy a vízszennyezés.

A szél- és napenergia-technológiák alkalmazása lehetőséget ad arra is, hogy az ember saját maga állítsa elő az otthonában használt villamos energiájának, üzemanyagának és vizének egy részét, vagy akár az egészét. 

Az iparosodás kezdetétől a szél-, nap- és vízenergia egyre inkább háttérbe szorult, mivel a fosszilis tüzelőanyagok alkalmazása egyszerűbb és kényelmesebb megoldást nyújtott. Az azóta eltelt pár   évszázad alatt rá kellett döbbennünk, hogy ezek az energiahordozók gyakorlatilag is elfogyaszthatók, valamint energiaéhségünk bolygónk életére, környezeti egyensúlyára visszafordíthatatlan hatást gyakorol (gondoljunk csak a globális felmelegedésre). Mindezért ma már egyre több ember számára világos, hogy egy másfajta gondolkodás, egy szelídebb fogyasztás felé kell fordulnunk, amelynek két legfontosabb alapköve az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások használata.

A legfontosabb megújuló energiaforrások:

– napenergia

– vízenergia

– szélenergia

– geotermikus energia 

– biomassza-energia


A nap melegének hasznosítása


A Nap 43 perc alatt annyi energiát sugároz felénk, amennyit egy évben a Földön elhasználnak! Egy hét viszonylatában ez a mennyiség nagyobb, mint a ma ismert meglévő szénkészletek. Számítások szerint egy átlagos családi ház tetejét elegendő napsütés éri ahhoz, hogy háromszor annyi energiát nyerjel, mint amennyi egy háztartás energiaigénye. A legjobb benne, hogy kifogyhatatlan, bárki szabadon felhasználhatja, ráadásul még zajtalan is! A legkézenfekvőbb megoldás a napsugárzást hőtermelésre felhasználni. Miért kéne gázt vagy elektromos áramot felhasználni vízmelegítésre, ezzel értelmetlenül szennyezni a környezetet, kimeríteni az értékes energiaforrásokat? És még ha fűthetünk is vele? 

A Napból érkező energia hasznosításának két alapvető módja létezik: a passzív és az aktív energiatermelés. Passzív hasznosításkor az épület tájolása és a felhasznált építőanyagok a meghatározóak. Ilyenkor az üvegházhatást használjuk ki hőtermelésre. Alapjában véve passzív napenergia-hasznosító minden olyan épület, amely környezeti adottságai, építészeti kialakítása következtében képes használni a Nap sugárzását mint energiaforrást. A passzív napenergia-hasznosítás főként az átmeneti időszakokban működik, vagyis akkor, mikor a külső hőmérséklet miatt az épületen már/még hőveszteség keletkezik, de a napsugárzás még/már jelentős.

Az aktív energiatermelésnek két módja van. Első módszer, hogy a napenergiát hőenergiává alakítjuk. A jellegzetes napenergia hasznosító épületeken nagy üvegfelületek néznek déli irányba, melyeket estére hőszigetelő táblákkal fednek. Az üvegezésen keresztül a fény vastag, nagy hőtároló képességű padlóra és falakra esik, melyek külső felületei szintén hőszigeteltek, így hosszú időn át képesek tárolni az elnyelt hőt. A hőenergia „gyűjtése” és tárolása főképp napkollektorokkal történik. A másik módszerrel – a napelem segítségével – a napsugárzás energiáját elektromos energiává alakítjuk.

Napjainkban a gyors ütemben emelkedő energiaárakkal szemben a megújuló energiaforrások használata már valóban megtérül. A szolártermikus berendezésekkel nem csak pénzt takaríthatunk meg, hanem nagymértékben hozzájárulunk környezetünk védelméhez is. A használati melegvíz és a fűtési energia előállítása során keletkező CO2 kibocsátás akár 30-40%-kal csökkenthető napkollektorok alkalmazásával.

A napenergiának ezen kívül pozitív üzenete is van: a tiszta energia használatával innovatív és előretekintő gondolkodást közvetítünk. Egy napkollektoros rendszer telepítésével nem csak ingatlanunk értékét növeljük, hanem egy tiszta, megbízható és zajmentes rendszer tulajdonosává válunk! Nem utolsósorban azzal pedig, hogy az energiát saját magunk állítjuk elő, csökken az energiaszolgáltatóktól való függőségünk is.


Napkollektor 


A napkollektor olyan berendezés, mely a nap energiájának hőként való hasznosítására alkalmas. A napkollektor mindig valamilyen munkaközegnek adja át az általa elnyelt hőt, amelyet különböző célokra hasznosíthatunk: használati melegvíz előállítására, épület fűtésének kisegítésére, medence vizének fűtésére, stb. 


Napelem


A napelem olyan eszköz, amely az elektromágneses sugárzást közvetlenül villamos energiává alakítja. A megtermelt napenergia a hálózatba kerül betáplálásra, a fogyasztott és megtermelt energiamennyiséget pl. egy ad-vesz mérő bizonyítja, amely az áram-elszámolás alapja. Ezzel a rendszerrel nagy mértékben csökkenthető, vagy akár elérhető az éves nullás villanyszámla. 


További információ: www.nap-elemek.hu


Hőszivattyú


Energiatakarékos, költséghatékony, a jövőben is biztos és környezetkímélő – ezek legfontosabb értékei. Fűtésnél, hűtésnél és használati melegvíz előállításához használható hőszivattyúk meghatározó előnyöket kínálnak.

A rendszer nagyon egyszerű: a hőszivattyú kihasználja a napenergiát és a föld belső hőjét. A hőszivattyú egy nagy teljesítményű un. Scroll kompresszort, és két hőcserélőt tartalmaz, melyeket körvezeték köt össze. A kompresszor a csővezetékben olyan munkaközeget keringet, melynek igen alacsony a forráspontja, csak nagy nyomás alatt cseppfolyósodik, kis nyomáson és alacsony hőmérsékleten elpárolog. A munkaközeg az ózonpajzsra nem ártalmas, nem gyúlékony, mérgező anyagot nem tartalmaz. A hőszivattyú tehát egy alacsonyabb hőmérsékletű helyből nyeri az energiát, és azt egy magasabb hőmérsékletű helyen adja le, még tovább emelve annak hőmérsékletét. 


Pellet


A pellet 100%-ig természetes alapanyagokból készülő granulátum. Fűrészporból és faforgácsokból préselik össze nagy nyomáson, kötőanyagként a fában megtalálható lignin szolgál. Az égése során mindössze annyi szén-dioxidot bocsát ki, amennyit a fa élete során beszívott (szén-dioxid semleges), így globálisan nem növeli a levegőben található káros anyagokat, valamint nem segíti elő az üvegházhatást. Megújuló energiaforrásként nem fenyeget az a veszély, hogy esetleg elfogy, szemben a fosszilis energiaforrásokkal. 


További információ: www.pellet-kazanok.hu